Ne egyezzünk bele, hogy az eladó ajánljon közbenjáró ügyvédet! Ne legyen közös ügyvédjük, akármennyire is kedvezőbb az ügyvédi költség felezése. Hajlamosak az eladó fél képviselői az eladó érdekeit szem előtt tartani, mely a vevőt semmilyen formában nem védi. Ha mindenképpen spórolni akarunk az ügyvédi költségeken, úgy mi, vevők hozzuk az ügyvédet, aki remélhetőleg az elképzeléseinknek megfelelően, kellő körültekintéssel fogja képviselni érdekeinket.
Az adás-vételi szerződés aláírása előtt gondosan járjuk körbe az ingatlanhoz tartozó épületrészeket, berendezéseket, hogy pontosan tudjuk, mi tartozik a lakáshoz. Ezt lehetőleg ne a szomszédok megkeresésével tegyük, hanem kérjük ki a lakás tulajdoni lapját, mely tartalmazza ezeket az adatokat. Továbbá az eladótól kérjük be a ház alapító okiratát és szervezeti működési szabályzatát, melyet összevethetünk a tulajdoni lappal. Az alapító okiratban megtalálhatók a lakás helyiségei és a hozzá kapcsolt egyéb helyiségek. Itt találhatunk például kizárólagos használati jogot is egy-egy épületrész tekintetében, mely a lakás mindenkori tulajdonosát illeti meg.
Ha tisztában vagyunk a lakás fizikai adottságaival, meg kell vizsgálnunk a jogi „tisztaságát” is. Ezt első sorban szintén a tulajdoni lap segítségével ellenőrizhetjük, igaz csak részben. A tulajdoni lap megmutatja hány tulajdonosa van az ingatlannak és azt is, hogy van-e rajta jelzálog jog bejegyzés, ami esetleg akadályoztatja az adás-vétel megvalósítását. Ilyen lehet a jelzálog hitel, vagy adott esetben a közüzemi tartozások fejében kért jelzálog teher is. Közüzemi tartozásnak számít a közös költség is, ezért a közműszolgáltatók bejegyzései mellett találkozhatunk társasházi jelzálogjoggal is. A jelzálog bejegyzése költséges és időigényes biztosíték a kedvezményezetteknek, így ezeket néhány hónapos megszakításokkal jegyeztetik be. Éppen ezért ha biztosra akarunk menni, akkor mindenképpen be kell kérni a nullás igazolásokat a lakásban szolgáltatást végző cégektől és a közös képviselettől! Nagyon fontos ez hiszen ha elmegyünk mellette, az új tulajdonos a lakással együtt a terhekkel is gazdagabb lesz.
Célszerű a közmű fogyasztásokat figyelembe venni, hiszen tudnunk kell előre, hogy milyen rezsiköltsége van egy olyan lakásnak, mint amilyet vásárolni szándékozunk. Ennek elég nehéz utánajárni, mivel a közműszolgáltatók nem adnak ki információt, ha még nem vagyunk a lakás tulajdonosai. A legegyszerűbb módja, ha az eladótól bekérjük az elmúlt hónap, vagy év fogyasztási adatait és számláit. Figyelembe kell venni ilyenkor, hogy havi átalánydíjas vagy fogyasztás alapú a számlázás, azon belül is a fűtésnél például nem mindegy, hogy téli vagy nyári havi számlát látunk. Fűtés esetében a felhasználási szokások is változóak. Például nem biztos, hogy egy egyedülálló a 100 m2-es lakásában minden helyiséget fűt, vagy nem biztos, hogy 22 C fokot csinál a lakásban, hanem inkább felvesz egy pulóvert és 18 C fokot biztosít magának. Így a bekért számla csalóka lehet. Itt is érdemes a közös képviselethez fordulni hiteles információért.
Vegyük szemügyre a lakás épületét, azaz hol és milyen állapotú társasházban veszünk lakást. A lakás maga ugyanis lehet nagyon szép és dizájnos, de a ház gépészete, építészeti megoldásai lehet, hogy már felújításra szorulnak. Nagy meglepetést tud okozni, ha jó áron megvásárolunk egy lakást és pár hónapra rá kiderül, hogy a társasház lakóközössége nem áll jól anyagilag és éppen fel kell újítani a tetőt, a kéményt, vagy a gázhálózatot. Ilyen esetekben lehet, hogy a közgyűlés előirányoz egy célbefizetést, hogy finanszírozni tudja a sürgős felújításokat és ennek már mi is kötelezettjei leszünk. Ha ezt nem tudjuk előre, nem informálódunk hiteles forrásból, akkor könnyen lehet, hogy csak fél-egy év múlva az első közgyűlésen találkozunk a problémával. Érdemes tehát a közös képviselethez fordulni, hogy ezekkel a ránk leselkedő anyagi terhekkel számolhassunk, mely befolyásolhatja a vételárat is.
A lakás társasházának szervezeti és működési szabályzatának ismerete is rendkívül fontos. Gondosan olvassuk azt át, mert lehet, hogy olyan belső szabályokat tartalmaz, mely akár meghiúsíthatja a vételt. Előfordulnak ugyanis olyan szabályzatok, ami a megszokott életvitelünket olyan változtatásra kényszeríti, amire nem biztos, hogy hajlandók vagyunk. Ilyen például a kisállattartásra vonatkozó előírások, vagy az irodaként használt tevékenységünket tiltó rendelkezések. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a közös költségek felosztásának szabályit, így ebből az okiratból értesülhetünk a lakás után fizetendő kötelezettségeiről és a használatából eredő tulajdonosi kötelességekről is.